A Fővámpalota közösségi tereinek megújulása
Az egyetemi campusként több lépcsőben átalakított, újjáépített és aktualizált Fővámház nehezen tartott lépést az ezredforduló utáni elvárásokkal, ez pedig közösségi tereit látva vált egyre nyilvánvalóbbá. Hogy kiderüljön, pontosan mi nem működik bennük, és hogyan lehetne kihasználni az ikonikus palota lehetőségeit, az egyetem átfogó koncepció kidolgozására kért fel minket. Első lépésként részletes kutatást végeztünk műemléki szakértők bevonásával, fókuszcsoportos, kérdőíves vizsgálatokkal, interjúkkal és az egyes helyszínek berendezésének elemzésével. Az összegyűjtött információkra alapozva négy akcióterületet tudtunk meghatározni: a bejáratokat, az észak-déli folyosót, az aulát, és a két emeleti udvart. Közös volt bennük a tájékozódást nehezítő információhiány – illetve az információ, feliratozás és tájékoztatás kezelésének esetlegessége – a rendelkezésre álló terek kihasználatlansága, illetve a közösségi funkcióktól területet bitorló, idei…
A Fővámpalota közösségi tereinek megújulása
Az egyetemi campusként több lépcsőben átalakított, újjáépített és aktualizált Fővámház nehezen tartott lépést az ezredforduló utáni elvárásokkal, ez pedig közösségi tereit látva vált egyre nyilvánvalóbbá. Hogy kiderüljön, pontosan mi nem működik bennük, és hogyan lehetne kihasználni az ikonikus palota lehetőségeit, az egyetem átfogó koncepció kidolgozására kért fel minket. Első lépésként részletes kutatást végeztünk műemléki szakértők bevonásával, fókuszcsoportos, kérdőíves vizsgálatokkal, interjúkkal és az egyes helyszínek berendezésének elemzésével. Az összegyűjtött információkra alapozva négy akcióterületet tudtunk meghatározni: a bejáratokat, az észak-déli folyosót, az aulát, és a két emeleti udvart. Közös volt bennük a tájékozódást nehezítő információhiány – illetve az információ, feliratozás és tájékoztatás kezelésének esetlegessége – a rendelkezésre álló terek kihasználatlansága, illetve a közösségi funkcióktól területet bitorló, ideiglenesen tárolt berendezési tárgyak jelenléte, a bútorok és a technikai infrastruktúra hiányosságai, valamint a stíluskorszakok keveredése.
Koncepciónk központi eleme a 2015-ben felfedezett Mann–MacLoud–VonDerau-ötszög, amely a síkot hézagmentesen lefedő ötszögek problémájára adott legfrissebb válasz. Egy jól variálható kortárs forma, amely a közgazdaságtant és az építészetet összekapcsoló matematikára, valamint az egyetemi közösségek organikus szerveződésére is utal. Egységes képet kialakítva jelenik meg a Corvinus bútorcsalád elemein (asztalok, kanapék, növényládák, szórólapállványok), a világítótesteken, síkbeli kiegészítőkön (tükrök, infótáblák, térelválasztó üvegek), saját tervezésű bútorszöveteken, és a nagyobb tereket meghatározó installációkban, mint az aula mobil „uszadékfa” padjai, vagy az udvarok zöldített formakoncepciói.
Az átfogó koncepcióból eddig a mosdóblokkok valósultak meg, a többi elem tervezése és megvalósítása folyamatban van. Az átalakítási folyamat végén az épület történelmi rétegei és a jelen kihívásai immár hézagmentesen illeszkedhetnek egymáshoz, lehetőséget adva találkozásra, közös gondolkozásra, szemléletformálásra és fejlődésre a patinás, de a kortárs igényekhez alakított terekben.
Koncepció és kiviteli terv: Pajer Nóra, Soltész Noémi / 2017-2023
Munkatársak: Csendes Bernadett, Csobolya Nóra, Guld Beatrix, Horváth Rebeka, Juhász Norbert, Tomaschek Katalin
Látványterv: Várhidi Bence
Várostörténeti tanulmány és műemlékleltár: Grafit Műterem
Helyszín: Budapest, 9. kerület
Méret: 5000 m2
Sajtó: Ahol a geometria és a közgazdaságtan találkozik / Építészfórum